A küzdelmes sorsú V. úrnak biztosan sok erőt adott, hogy jó kedélyű barátai, kollégái voltak. Olyanok, akik a halálnak is fityiszt mutatnak,... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Változás
Miféle csapongás! Kiszeret, aki beszeretett... Jó oka: valaki vonzóbbat lelt. És ez csapongás?! A kép a netről Tovább olvasom »
Holcsik Szabolcs: Cigi
Talán az elején még tudta valaki, hogy ki lőtt először, és ki kerget kit, meg merre. Talán még volt is akkor értelme maradni, és beásni magu... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Göröngyös utakon
Göröngyös élet utakon lassan ballagott fogatom. Gebe volt a ló, girhes a gazda, ledőlt a rakomány, nem volt, ki visszarakja. Az idő szaladt,... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Bizakodás
Ha van, örülök. Ha kevés, gyanakszom. Mi az, amit remélek? ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Papucsférj dala
Drága arám a frászt hozta rám. Nagy árat fizettem érte, hogy feleségem lett végre. A mézesheteink után magunkhoz vettük az anyját, ő uralta ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Göröngyös utakon
Göröngyös élet utakon lassan ballagott fogatom. Gebe volt a ló, girhes a gazda, ledőlt a rakomány, nem volt, ki visszarakja. Az idő szaladt,... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Hatás
A jó mű megérint, a világról közvetít. Varázslóként hat rám, csodálója is vagyok. Ha erős a hatás, magam is alkothatok. A kép a netről Tovább olvasom »
Holcsik Szabolcs: Cukorborsó
Hát, hogy cukor, eléggé erőteljes és némineműleg is túlzott megfogalmazás. Főként, ha annak édességét vesszük. Bizony korántsem a zsenge, hü... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Nem beszéltünk
Drága Szülők, volt mit mondanom. Ámde a szám mégsem szólt. Mi az élet, miért vagyunk? Hogyan legyünk, mivel használjunk? Magamban őrölt gon... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs: Katona…
Néhány évvel ezelőtt egy alföldi nagyvárosban laktunk. A házunktól nem messze volt egy utca, amit csak úgy neveztek a környékbeli emberek, h... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Gyermeknapra
Kincs a gyermek családnak, nemzetnek, értékes egyede az emberiségnek. Letéteményese emberi jövőnknek... Várva Várt újszülött szülők öröme, k... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Bábok vagyunk
Óriási bábszínházban zsinóron rángatott bábok vagyunk, a paraván mögött ráncigálnak a rejtőzködő szerzők - az igazi szereplők, akik bennünke... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Az utódok nevelői
Nincsenek pótolhatatlan emberek! -- Hányszor hallottuk évtizedeken át ezt a szentenciát... Pedig hát, nem olyan egyszerű a téma, ha kicsit ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Ráérős
Mormol a föld, mintha hívna. Az őshaza ő – mintha várna. De nem sietek – a föld rám várhat. A kép a netről. Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Magányom
Magányom ostora csapdos, puha csend alszik a vánkoson, még néha rólad álmodom. Magányom árnyéka láthatatlan, fényfolt játszik az asztalon, l... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Tavaszoló
alkonyatban felhők alatt elszaladt a tavasz ruhája nálam maradt bánatában sírva fakadt könnye hullott záporozott sok kis virág rügyet bo... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Szorrentói emlék
Szerelmet hozott a szellő narancsligetek felől, Te voltál nekem az első, éreztem, a vágy megöl. Sorrentóban kék a tenger, ragyog fenn a teli... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Megfejtendő
Lett vagy nem lett. Hírnévről van szó. „Ő ama jeles.” Csakugyan ő? Nimbusza, ha van: kié? Kiké? A kép a netről Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Latolgató
Vajon mit ér egy esély? Vajon kinek lesz ez elég? Vajon hol a józan ész, ha elfogyott a türele... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Madarak a kertben
Ablakom alá színes avar szőnyeget terített a szél, Éles karmokkal fekete varjak kotorásznak rajta elhullott magvakért. A fák csupasz ágai r... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Pogány prófécia
Az ókori bölcsek bolondok voltak, elszántan kutatták az igazságot, meg akarták váltani a világot. Áldoztak oltárán a tudománynak, megmosolyo... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Az úton
Utad: merre is? Ha előre – mi felé? Ha topogsz: mire vársz? Utad, a tiéd. Utánad? Más élet már. Részese lennél? A kép a netről Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Ami számít
Becsvágy, hírnév? Elenyész. Szolgáló színlelés? Ez is érthető. Túlsúlyos jótevés? Gyűlölet érte a bér. A kép a netről (Laukó Pál felvétele) Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A rossz és a jó
csillagtalan éjszakákon a fekete vak világban útjára indul a bűn sötét maszkban megtámadják, hátba szúrják, kirabolják, aki útjukba kerül. H... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Múltunk
Mi is a múlt? Az, amire úgy emlékszünk, ahogy tudunk. Nemzedékek, elődeink éltek értünk, és haltak – a kények szerint. Kép a netről Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: haikuk
friss harapások nyomai kéjcsatának boldogan fájnak hajad a párnán kuszáltan szétterül álomba merült én ébren nézlek, fogva tart az igézet, e... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Az anyák mosolya
Boldog felnőtt lesz a gyermek, ha kap elég szeretetet. Sokat mosolyog rá anyja, Ezzel a szeretet biztonságát adja. A gyermek hozzá menekül, ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Májusi érdes sorok
Mottó: A múlt mindig a mának szól, ezért írják újra folyamatosan. (Ungváry Krisztián, történész.) Lemaradtunk Nem elég ennyi adóhivat... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Dongó
Hajnali napsugárban harmatos virágon megcsillan dünnyögő dongó átlátszó, törékeny szárnya. Tovalibbent társa, elcsalta halványlila mályva... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Ami lehet
„Mit értenek a mából az apák, nagyapák?” „Ne mondjál már ilyet!, túlélték az élet javát.” „Én csak szólok; az lehet, nem értik a történelmet... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Nyugdíjasok pénztárcája
Duzzadt pénztárcámban fémpénzek csörögnek, néhány kétszáz forint a legnagyobb címlet. Két Maroknyi érme koldusnak is kevés, liternyi tej, ke... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A szú a fában
A szú lassan haladt fában, folyamatosan munkában. Apró alagutakat faragott, minden forgácsot harapott, jóízűen falatozott. Percenként perce... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Szavaink
Mire jók szavaink? Kimondható a vágy s szégyen; az öntetszelgés, kínjaink; ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Az emlékező
„Emlékkönyvbe teszel?” „Valószínű, ez lehet. Amit tettél, megmaradhat – ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Keresem a boldogságom, nem találom
A boldogtalanságot könnyen megtalálod. Keresned nem kell soha, belebotlasz naponta. Nem valósul meg a terved, kudarcot kell megismerned. Csa... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Ideális feleség - férfiak szerint
Ékszerekkel ékesített, baba arcú feleségek birtoklásával hencegnek politikai hercegek. Az ilyen feleség sok gyermeket szülő kellék, büszkélk... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Így járhatsz
Megtéveszt. Félrevezet. Mondhatnánk: jól átver. Ha nem tanulsz - balek lehetsz. A kép a netről : (Wachter Dénes – Ritmus II.) Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)