Hallgassuk együtt a csendet,
szívünk dobogjon szerelmet,
csukott szemmel nézzük egymást,
így záródik ki a világ.
Egész testünk érintkezik,
íz és illat ölelkezik,
édes csókod íz a számon,
kezed simogató bársony.
Áll az idő, drága percek,
emlék leszel, nem feledlek,
velem maradsz álmaimban,
én is veled holtodiglan.
Valahogy így van ez: a szerelmesek egymáséi lesznek, a világot kizárják, a nagy érzelmet élethosszig "konzerválják".:)
VálaszTörlésÉn úgy tapasztaltam, hogy csak rövid ideig tart a lángolás, az emléke sajog élethosszig, talán mindkét félben, de inkább csak az egyikben.
TörlésA szeretkezés idején valóban kizárják a világot, ha a szenvedély kölcsönös.
Magam is így értettem a "tartósítást", Sarolta: ha olyanok találtak egymásra, akiknek annyira számított, akkor ők a lángolás-idejei érzelemre szívesen, illetve sajgó emlékként gondolnak vissza. :)
Törlés