M. Fehérvári Judit: Például

Megjelent az Agria Folyóirat nyári számában

Például

Ma azt írta a papíromra egy pszichológus,

hogy „kórosan elhúzódó gyászreakció”.

Nem értem, mitől lenne kóros, hogy

Zsófi elment és nem jött haza.

Pedig várom.

A szobája mennybéli tavirózsákkal tele.

Fehérek, akár a hó.

Elképzelni sem merem, hova utazott el

ilyen sokáig.

Még Kanadából is többször hazajött.

Ott nagy a hideg.

Biztosan, csípte Zsófi arcát is a hajnali

zúzmara, de azért buszozott, tanult, tanított.

A gyermekem egy zseni.

Nem én találtam ki, sokan mondták azt is,

mekkora tehetség.

Ha Zsófi rajzol és fest, szétnyílnak a

tavirózsák, s színáradattal telik meg a szoba.

Olyan ez, mint az impresszionisták képein

a percenként feltündöklő Nap.

Szeretem, ahogyan dolgozik, meg mindent,

amit elmesél egy-egy készülő munkájáról:

hova tervezi, milyen lesz...

Zsófi hangorgánuma is gyönyörű.

Legszebben verseket mond, de a

prózát is szereti.

Ma hosszan néztem a fényképeit,

mert nincs még egy huszonöt éves -

ilyen ragyogó.

Erre ráírják a papíromra, hogy „kóros”.

Talán azért tették, mert elmondtam nekik,

hogy Zsófit lassan két éve meghalasztotta a

S O R S.

M. Fehérvári Judit

Debrecen, 2018. április 10.