6 megjegyzés :

  1. A ketrec amibe bezárjuk magunkat - pánik és alapja van, akár tudunk róla, akár nem, akár van rá okunk, akár nem.
    Ha mások zárnak ketrecbe, az még rosszabb, különösen, ha alaptalan

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ki hinné: a félelem ellen írtam e sorokat... Mert csakugyan kevés rosszabb van annál, mint alappal vagy alap nélkül a félsz fogságába vettetnünk... - Köszönöm véleményed, Sarolta.

      Törlés
  2. Ez, így van Gábor, ahogy írod.
    Gondolom, a védtelenség tudata, a valójában gyenge voltunk tagadása, nem elég, a rettegés kivédésére. Ketrecekbe zárjuk,magunkat, zárnak mások, és a végén, ezektől a rácsoktól, nem tudunk élni.
    Jó a kép.
    gyuri

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudnunk, hogy félünk, akár tudatosítani a félsz felismert okát - valóban kevés. Ámde már egy lépés az ellenállás felé - vélem. - Örültem hozzászólásodnak, Gyuri (s egyáltalán, hogy újra látni téged is az oldalon). :) - A kép tényleg jól kifejezi, hová is juthatunk, ha elhatalmasodnak démonaink.

      Törlés
  3. A magány, a világtól való elzárkózás vagy elzárkóztatás sosem tesz senkit boldoggá.

    Gratulálok, kedves Gábor: Mila

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egész biztosan igazad van, kedves Mila. - Köszönöm hozzászólásodat. :)

      Törlés