Riba Ildikó: Síró falevélnéma üzenetsíró falevélel nem mondottszavaidat elvittea szomorú szélforgatja néhalomhán lomposanmás
Riba Ildikó: CsengettyűCsengettyű cseng-bong,udvarias kútágasjeget bont.Vándor éji madárkútkávára messziről száll kuv
Mátay Melinda Mária: Mérvadókompetens Sok mindenbe beleér a kezem… Mondhatni benne van. Ühüm – A
Radnai István: csontkéz az égrehinnéd az ősz a tavasz kihűlt szerelmelehullottak a rózsás nyár lázas szirmaiprofán kellékek megkop
Ruder Jana: Mindig...Mindig, amíg a sorsod útján járszle nem vetett hegekkel teszed.Eléd görgetett rögöket átmászods ami
László Mészáros: Te és énMa nincs más,te és én vagyok.A puszta hallgatásbante is én vagyok.S mi leszünk, ha hagyod,a menny s
Szomorú az ilyen visszagondolás, megértelek, Ildi. Hiszen mögötte a feszítő ellentét áll: míg te nagyon szerettél, a másiknak csak játék volt az egész. Versbe írva talán terápiaként is hat - de ez tényleg inkább "múltszépítő"...
VálaszTörlésKöszönöm, Gábor ! :) Igazán jó szót használtál, ez a múltszépítő nagyon is igaz meghatározás. Valódi gyógyhatás. :)
TörlésIsmerős érzés, különösen találó versbe szedve, gyógyító emlék, de fájó is kicsit , bár halványul...
VálaszTörlésIgen, Saci, halványul az emlék, s vele együtt az érzés is.Néha-néha felbukkan, felidézve ami elmúlt, és elgondolkodtat. Köszönöm az olvasást, és a véleményedet. :)
Törlés