Riba Ildikó: Madaraktéli szélben ringatózóerdő fái zúgnakvándorló madarakszenvedő sóhajánfagyos fészekmagányra váltsíró
Ruder Jana: Mindig...Mindig, amíg a sorsod útján járszle nem vetett hegekkel teszed.Eléd görgetett rögöket átmászods ami
Riba Ildikó: Hallgathallgat az éghallgat a sötétséghallgatok énnyúló némasághelyettem csalfánbúsan beszél
Tomor Gábor: Mi a humor?Nem mások besározása.Nem is olcsó káröröm.Emlékeztet arra:a földön nem rabok vagyunk.Miénk a szelle
László Mészáros: Egy lépésKezem kezedben, játssz ma így,fessük arcomra álmaid!Színezzük egész a csodáig,hajamtól egész a boká
Blank Judit: TengerkékÓlomlábakon járnak az évek,Sáros bakancsok szívemre lépnek.És a kék madár, oly messzire száll,Elnye
A közös hullámhossz - manapság ritka, deha van, az önös érdekek közössge kapcsolja össze.
VálaszTörlés"Ha valami jótis tennének!" - javulna a közérzetünk és az életkörülményeink,
sajnos, szerintem ez most, itt reménytelen
Valahogy így gondolom én is, kedves Sarolta. A mellékelt ábrán sem véletlen az egymásra mutató - egymást mintegy hibáztató - két kéz... - Köszönöm soraidat! :)
Törlés