Napfény-keringő

Csak egy tánc.
Az utolsó keringő.
Tétován lépdelünk
a tompán szűrődő fényben.
Arcodon átfut egy pici ránc.
Ólom lábon jár az idő.
Szürke felhő takarja el
a halvány napfényt az égen.
De keringünk tovább.
Lomha, lassú tánc,
varázsa megkopott.
Nincs benne lélek,
nincs benne erő.
Halkan elered az eső.
És én félek.
A cseppek kopogása
csupán a zene,
mi adja a keringő ritmusát.
A napfény búcsúzóul felragyog,
megédesítve a búcsúdal
keserű dallamát.
Egy tánc csupán.
Utolsó keringő.
Őrzöm emlékét még
néhány éven át,
mikor felvillan majd
a tompa napfény
vörösre festve
a szürke ház falát.

Musztrai Anikó