Volt fájdalom

 

 

görnyedten gubbasztok 
szomorú sarokban
gyomrom liftje
félhomályban fel-le jár
elmémben zakatol
későre jár  jön-e már
kocsmák zárnak
sötétben botorkál
dülöngél ki merre lát

ágyában két
gyermek alszik
sírás kiabálás
nem töri át álmuk
törékeny falát

részeg matat
nehezen talál
kulcslukat
szája nyílik
szitokra mocsokra
karja lendül
mindegy hova csap
minél nagyobbat….
öröme annál szilajabb
minél nagyobb
fájdalmat ad

nem sírok nem
testem fáj
lelkemben szerelem
rég halott
mikor szabadulhatok
hullámzanak folyton
kínzó gondolatok

 
ma már emlék csupán
fájdalma messze jár

 

Kép: Zulema Guerra alkotása