Tomor Gábor: A kocka elvetése

Tőzsde, bingó, pilótajáték, némely hitelforma s hasonlók. Mindezekben két fő lehetséges eset van: bejön a számítás vagy nem.

Kétfélék a dühösek is.

Ha nyerni lehet(ett) – valamennyit, valameddig – a szerencsejátékon, mérgelődnek, akiknek nem szóltak, akiket úgymond nem győztek meg arról, hogy érdemes kockáztatni. Másként szólva: ők nem hittek, nem bíztak egy lehetséges nyerésben, ezért hát kimaradtak a jóból.

Ha buktak, veszítenek a befektetők, akkor meg nem látnak a méregtől azok, akik úgy vélték: semmit nem kockáztatnak, és ezért hittek a rábeszélő szavaknak. (A befektetéstől tartózkodók ilyenkor kétségkívül elégedettek.)

Valamit azért kapiskálunk. Bárminemű befektetés nyilvánvalóan társul hittel, reménnyel, bizakodással. Sejtjük továbbá: a szabadabb pénzügyi manőverek, befektetések többségében a kockáztatáson van a hangsúly. 

Ha nem tettünk fel semmit – vesztésre, nyerésre egyaránt nulla az esély: nem veszíthetünk, de nyerni sem nyerünk semmit.

Ha tétre tettünk, vállaljuk, hogy elveszhet a pénz, sőt, akár még több is elúszhat. 

Persze, lehetséges, hogy például félre- vagy felületesen tájékoztatnak, ebből aztán panaszok, peres ügyek s eljárások mérges kígyója születhet. Ilyesmire például szolgálhatnak a korábban felvett devizahitelek. 

Nemrég értesülhettünk horvát pénzintézetekkel szembeni bírósági ítéletről, fizetési kötelezettségről (semmissé nyilvánították a svájcifrank-alapú jelzáloghiteleket), nálunk viszont sokakra kilakoltatás vár a devizahitelezési válságból létrejött ügyek miatt. 

Amott úgy, nálunk másként. Minden megeshet.

Ki érti ezt? 

Nehéz ez így a pénzügyekkel!

A kép címe: Pozitív gondolatok, jöjjetek! – Csiszér Zsuzsi munkája.