Rikolts a Földnek Szent Igent!
Kitárt karod a hit Uradnak.
Tánckar lelkedben a Látóhatár,
az Alföldön egyetlen biztos pont : Magad.
Hajadba holdsarlót igazgatsz,
fakad szivárványfolyó, tágul,
bokádtól az Édenig.
Lángpallossal a Kígyó vár:
Istenarcú!
Erőd elég a Csillagokig!
Mátay Melinda Mária: MegérkezésAzt hittem Istenek vagyunk!Most embervér a kezemen.Nézd!Hogy engedik hullni az ujjak!
Mátay Melinda Mária: A Sándor füttye Sándor füttyentett,s a múltból jelenbe illő,kedves képet kapart elő.Így született a vers-e.Némi pol
Mátay Melinda Mária: Ülök a tavaszbanÜlök atavaszban.Szelíd nyárfapihékszállnaka magasban,árad a pompa,madártrillahallik,s az egyszerűfű
László Mészáros: Káprázat Tekintetem kisiklik válladon.Már nem hallgathatom ela torlaszok félbetört ragyogását.Pillantások ke
László Mészáros: SziromhasadásCsak a tenyered akartam érezni!Nem a bordáimon, nem is az arcomon,csak test-meleg kabátom hideg gom
Mátay Melinda Mária: Gyerekkori emlékÁrvaságomminden csodájávalültema hátsó ülésben -Voltam énés az éji csillagok.A trabantzúgott,&
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése