Néha tud beszélni a hold,
s körötte az ég, levendulakék...
A diófa árnya ráhajol a házra
s hintaszékbe ül a lámpafény.
Bent a házban, egymáshoz
simulnak a könyvek,
kottát olvas az öreg gitár...
egy öreg hölgy szemét ellepik a könnyek
az óra meg csak jár, körbejár...
Ahogy lassan illannak a percek
elalszanak mind... a csillagok,
a hajnal lágyan csókot küld az éjnek
feljön a Nap, s ők minden boldogok...
2019. 07. 15.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése