Ha kelsz reggel a tükörben én nézlek.
Az arcodat az arcommal megméred.
Mezők csendjén sír majd a fű alattad,
átok valál hogy szeretőd elhagytad.
Amerre mégy élet ott ne teremjen!
A gyermeked harmadnapra ne éljen!
Ha keresnél sose találj szállásra!
Ha nyugodnál sose találj hazára!
Riba Ildikó: Sikolybanszavak elhallgatnakmakacs falak leomlanakereje elméket kavarkétélű fájdalom facsarsikolyban állok m
Mátay Melinda Mária: Vannak napok ….Vannak napok,amikor……már nem számít,hogy féltünk.Vannak napok, amikor….Te jössz.
Mátay Melinda Mária: SzületésnapomraA testaz időben él.A léleka végtelenbenyílópillanat:a Van.
Mátay Melinda Mária: Az őrület utánAz őrület utáncsodás a csend.A tékozlás múltána mérték miegyensúlyt teremt. 
Riba Ildikó: Hallgathallgat az éghallgat a sötétséghallgatok énnyúló némasághelyettem csalfánbúsan beszél
Mátay Melinda Mária: Közös felelősségVerstelen.Rímtelen.Kép-telen!Kémlelem:Atomrobbanás?Mit Neked?Mit nekem?Gyors halál.Szenvtelen.Gyász
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése