Hópehely hintázik fák ágain,
szél hárfája zeng jeges csápjain.
Hó alatt alvó mag félve lapul,
vár, míg új nap szeretve rásimul.
Türelme végtelen, ám ha siet,
csírájában veszít el vakhitet.
Related Post
Riba Ildikó: CsengettyűCsengettyű cseng-bong,udvarias kútágasjeget bont.Vándor éji madárkútkávára messziről száll kuv
Mátay Melinda Mária: Magyar ars nőeticaMagyar nő vagyok – mit érdekelneengem a nőeszmény maga?Itt születtem.Ráadásul Budapesten,sőt Budán,
László Mészáros: FéltelekMagamba rejtve is téged féltelek,nem kell túléljem, és nem kell értened.Talán a képzelet játszik cs
Balogh Géza: Andrej V. Volkov: A hópehely (Снежинка) (műfordítás)Sötétben – a kék horizontona hópelyhek népes bálja ragyogott.Forró tenyeremmelelkaptam egy szépsége
Riba Ildikó: Májusi... Májusi esőaranyat ér? szélvihargyökeret kitép.Faágon törött fészek,madárfióka nem él.
Riba Ildikó: Premier az operábanAz elit közönség összegyűl,vörös szőnyegen pompázikszépen öltözött hölgy és úr.Ruhájukon látszik, é
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Ez nagyszerű hangulat és filozofikus leütés... :)
VálaszTörlésköszönöm szépen, örülök, hogy így érzed :)
Törlés