Múltamon merengek, hallgatom a csendet. Ígéretes ifjúságom, beteljesületlen álom. Kiszáradt a remény fája, eltört a kék madár szárn... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Szabadulás
Ó, csábító, szép szavak, ó, mézes ígéretek, melldöngető bizonykodás… Biz, ezt mind el kéne vet... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs: Matilda és a galeri
- Hogy vagy? Mi a helyzet veled? - érdeklődött édesanyja, mikor hétvégén találkoztak. - Mi lenne? – válaszolt Matilda -. Jól vagyo... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: A jóslat-sorozat 4.
Nem sok víz folyt le a Tiszán, és eljött Janika halálának éve. Már decemberben jártak, és Janika makk egészségesen dolgozott egy tany... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: „Nyelvi” bolondságok
Mottó: Túl sok szóvivő kezdi azzal a mondandóját, hogy nem tud semmit hozzáfűzni a dologhoz… aztán egy óra alatt ezt be is bizonyítj... Tovább olvasom »
Nyakó Attila: Minden, Napom
Miért szállsz így alá, ma is, mondd, oly korán? Vérarany csóknyomok alkonyunk homlokán. Csodás tűz-virágod csordult egy villámból, cs... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Halottak ünnepén
A halottak nem álmodnak, álmunkban velünk mégis találkoznak. Szellemalakban élnek, nem beszélnek, túlvilági életükről nem mesélnek, ... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: A jóslat-sorozat 3.
A Halál, Etelka jóslatához tartotta magát. Elsőnek Jánosért állított be a kaszás. A vasúton dolgozott, mint fizikai munkás. Reggel ... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Arcél
Időtlen percben dallam ritmusa lüktet: nyár heve perzsel. Csoda talál rám: ág-rajzolta arcélből bíbor mosoly vár. Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Mit jelentett ?
Forr a dalom: nem kell nekünk forradalom. tüntetéseket szervezünk, reménykedünk. Felbolydult az egész világ, itt a modern népvándor... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Gyermekesély
Emlékszünk? Volt egykor egy Ratkó-korszak, melyben a nőknek túl sok választási lehetősége nem adódott. Már ami a gyermekvállalást ill... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: A jóslat-sorozat 2.
Sándor lehajtotta a fejét, köszönt illedelmesen és elment. Nem sok nap telt el Sándor látogatásától, amikor a már nagyobb cseléd... Tovább olvasom »
Nyakó Attila: Téli álom
Egész nap aludtam, felkeltem, este lett, gyolcsfehér burokban csodáltam testedet, fényfüzér imbolygott álmaim ablakán, éteri hang üze... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Máriusz a szöcske
Máriusz törpe volt. Gyereknek fel sem tűnt igazán, bár karjai és lábai valahogy nem úgy álltak, mint a többi gyereknek. Élénk volt, m... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Sznob szobor - Groteszkek
Zenét hallgat süket füllel hasztalan, festményekben gyönyörködik de vakon. Láthat, hallhat - érzéketlen, ő csak sznob... sz... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Remény
Szűk kiutad keresed, vajon miként szabadulhatsz? Ki gondolná, mivé tesz a nyűg... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: A jóslat-sorozat 1.
Júliusi forró napok borították be a kis falut, ahol, ha egy kocsis kissé gyorsabban ösztökélték a lovakat, patáik nyomán porfelhő bor... Tovább olvasom »
Nyakó Attila: Nem egzakt két versszak
Fogtam egy létrát és felmásztam a szekrény tetejére. S amint heverésztem nyeglén, pár szikkadt molylepke testén, ott sejlett fel, min... Tovább olvasom »
Farda József: Péntek esti blues
Reggel egy dallamfoszlány fészkelte be magát a fülébe: „ma blues a kedvem, de senki sem hangolt rá”. Nem hagyta békén, egész nap újra... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Groteszkek
Zenét hallgat süket füllel hasztalan, festményekben gyönyörködik látatlan. Láthat, hallhat - érzéketlen, ő csak sznob... szépérzék... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)