Már igazi ifi csapatban játszik. Sokat tanult, sokat edzett, sokat csavargott egyedül. Meg is nyúlt jócskán. Anya Isten tudja honna... Tovább olvasom »

Már igazi ifi csapatban játszik. Sokat tanult, sokat edzett, sokat csavargott egyedül. Meg is nyúlt jócskán. Anya Isten tudja honna... Tovább olvasom »
Érthető, hogy nincs nyár, januárt jelöl a naptár... Janus, kétarcú isten hónapja, az őszt örökre itt hagyta. A tél - ... Tovább olvasom »
ősz fon hálót nyár hajába borzolja és megcibálja színes kavalkádja tobzódik a tájban bágyadtság költözik lebukó nap sugarába s... Tovább olvasom »
Az öreg Föld lassan a Nap felé fordította másik arcát. Az örökké sugárzó szerette ezt az oldalt, mert itt most az évszakok közül a kedv... Tovább olvasom »
Beton-cseppként őrzöd könnyed, mosolyod. Belőle építkezel, habzsolod. Fényed és árnyad megköt, úgy nehezül arcodra... Tovább olvasom »
Az utca teljesen néptelen. Az emberek az ablakok mögé bújtak a mindennapok félelmei elől. No... Tovább olvasom »
Hárman ülnek, kört alkotva, egy pillantás, és egybeforrva mindegyik egy... Tovább olvasom »
Pók szövi a finom fátylat a cserebogár arának, vőlegénye a szarvasbogár, most ünnepli nászát a pár. Összegyűlt a ve... Tovább olvasom »
A vadász A faluvégi sáros utakon kevesen jártak. Gyerekek játszottak a kanális parton, nyaranta fürödtek a poshadt vízben, és a kac... Tovább olvasom »
„Az aggodalom része az életnek, de soha ne hagyd, hogy elhatalmasodjon rajtad és uralkodjon fölötted.” ... Tovább olvasom »
foszlott felhőből égre sápadt sálat kanyarítok testemből szivárog fáradt seszínű savanyú nyirok fájdalomtól sírok neh... Tovább olvasom »
A vörös csillag negyed százada bukott le a fejünk fölül, de augusztus 23-ának piros nyakkendős, kényszertapsolós emléke billogként ég... Tovább olvasom »
Összevissza csaponganak a gondolataim. Ma viszonylag csendes napunk volt, s a múlt, mint valami óriási labda ide-odaszökkent az elm... Tovább olvasom »
Már negyedik napja esett. És negyedik napja éheztek. Király Béla és társai. Magyarok és nem magyarok valahol kint a don... Tovább olvasom »
Mindannyian jól ismeritek Zeusz telhetetlen természetét, különösen, ha földi szép lányokról, asszonyokról van szó. Nem is vesztegetek ... Tovább olvasom »
Bár végét járta július, még nem volt igazi nyarunk. A nap sugara ugyan a meleg ígéretével hitegetett, hogy aztán délutánra alattom... Tovább olvasom »
Szél sóhajt a dombok fölött. Készülődik a vihar. Felkavarodik a száraz avar. Madarak bújnak a lombok között. Száraz még a szikkadt t... Tovább olvasom »
Egybecsapott görbe éjszakákon tegnap a ma, s máma lesz a holnap. Nem szab határt bűntudat, mámor a kijózanító porcióknak. Csak te.... Tovább olvasom »
Álmomban sem hittem volna, hogy köhögni tud a bolha. Mezítláb ment el a bálba, egy úri hölgy bugyijában. Egész éjjel táncolt vele, ... Tovább olvasom »
Július végi nyár Áloműző forróság Az élet egy röpke tánc Pitymallik, teraszon ülve bámulom a hajnalhasadást, kiűzött az álmatlanság.... Tovább olvasom »
Az utolsó körték is elkeltek Marcell ládáiból, kosaraiból. Régi jó barátom őkelme innen a szomszéd faluból, még a gimnáziumot is eg... Tovább olvasom »
Bőröd bársonyára ráncokat gyűrtek az évek, selyemhajad aranyára ezüst fátyol-teríték lett ékességed. Szemed ragyogása egykor mél... Tovább olvasom »
éji sötétben sápadt haragvó holdvilág lát út nélküli lankák lejtőin kábán bolyongok utamon kísérnek árnyalakok megállok néha mél... Tovább olvasom »
4. rész A fehér asztal körül Sokan ülték körül a fehér asztalt, melyet Sándor Mária tiszteletére terítettek. Harmincöt éves tan... Tovább olvasom »
Villámléptű baljós égi fényjelek a mennydörgést tanítják itt ma járni. Gyorsabb tempót diktál oldás és kötés. Míg fe... Tovább olvasom »