Sors
Azt hordozd csak,
mit szívedben
magadnak elvetettél.
Nem lehet véred
vérebb a vérnél,
kereszted keresztebb
a keresztnél,
mit kaptál,
s magadra vettél.
ha jó földbe hullt magod,
s jó volt az a mag.
Higgy, s teremts.
A kertészkedést
hagyd lányodra, fiadra,
tudják, ha már nem leszel,
s a föld óvón betakar,
élni, vetni, aratni akkor is kell,
míg erős a hit, a kar,
s hogy minden kapavágással
öl és teremt az ember.
Elhull gyomként, ha erőtlen,
ha erős, meg se rebben.
Fogva-tartó kötelék ez.
Sors.
Gyönyörök kínja,
mely apáról fiúra száll.
Holtan is élni tanítja.
(2010. május 2.)
Csodaszép!
VálaszTörlésS milyen mélyen igaz az egész!
Olyan, akár egy szentencia!
A verszárlat meg egyenesen káprázatos!
Köszönöm Kedves Ditta, azt hiszen alapvetően így vagyunk mindnyájan, amit kaptunk apáinktól, anyáinktól, az valahol a vérünkben van. Jól kell sáfárkodni vele, s továbbadni gyeremekeinknek. A jót, jól...)))
VálaszTörlésTe jól sáfárkodtál. Nagyszerű ver született általad.
VálaszTörlésKöszönöm szavaidat Kedves Éva, örülök, ogy itt jártál...)))
Törlés