Nem csalódtam benned: az egész életünk benne rejlik ebben a Művedben. a gyermek, a mackó, az idő múlása, a szerelem, s a cím nagyon, de nagyon jó! meg a hangszerekről szóló rész és a gitárzene, a hangod. Le a kalappal, a mézillatúval, esküszöm, az egyik legjobbikad ez a vers!
--valóban szép alkotás, de lenne két észrevételem--- ---a címben rossz helyen van a vessző---szerintem: Egymásba fonódó ujjak, vers egy varázslatos gitárzenére--- ---ha már varázslatos, akkor a csengő-bongó húrok miért Fecsegnek?--ez a szó éppenséggel degradál...
Ez a két apróság a legfőbb bizonyítéka annak, milyen göröngyös út vezet a tökéletesség felé. Nem lényegtelen, hogy mindezek ellenére szerethetőnek éled meg. Köszönöm a véleményedet, István!
Sanyikám!
VálaszTörlésNem csalódtam benned: az egész életünk benne rejlik ebben a Művedben. a gyermek, a mackó, az idő múlása, a szerelem, s a cím nagyon, de nagyon jó! meg a hangszerekről szóló rész és a gitárzene, a hangod.
Le a kalappal, a mézillatúval, esküszöm, az egyik legjobbikad ez a vers!
Jó érzés, hogy ilyen szerethetőnek érzed ezt a versemet, Dittám!
TörlésÖrülök, ha sikerült valamit adnom!
--valóban szép alkotás, de lenne két észrevételem---
VálaszTörlés---a címben rossz helyen van a vessző---szerintem: Egymásba fonódó ujjak, vers egy varázslatos gitárzenére---
---ha már varázslatos, akkor a csengő-bongó húrok miért Fecsegnek?--ez a szó éppenséggel degradál...
Ez a két apróság a legfőbb bizonyítéka annak, milyen göröngyös út vezet a tökéletesség felé. Nem lényegtelen, hogy mindezek ellenére szerethetőnek éled meg.
TörlésKöszönöm a véleményedet, István!