.jpg)
egyik lábbal
délidőt
a másikkal
éjfelet lép
így halad
délidőt
a másikkal
éjfelet lép
így halad
egyik
kezében
a Hold
másikban
a Nap
így halad
szavakat szór
szavakat köt
csokorba
játszik
épít égig érőt
föld alá búvót
tavaszba
madarat
csepegtet
galagonyát
az őszbe
csengő
bongóból
acélkaput
kalapál
s mögötte
jambusokat
rikkant
a rigó mely
benne lakik
és nézi
amint
pettyek
ugranak
az őzre
hallgass
mordul rá
aki mordul
hallgat
de lelke
nincs
lekötözve
papírján
serceg
a tolla
csapot Térre
s Időre
így szerel Ő
mert nem
Tóth Gyula
(aki csak)
bádogos
és vízvezeték-
szerelő*
kezében
a Hold
másikban
a Nap
így halad
szavakat szór
szavakat köt
csokorba
játszik
épít égig érőt
föld alá búvót
tavaszba
madarat
csepegtet
galagonyát
az őszbe
csengő
bongóból
acélkaput
kalapál
s mögötte
jambusokat
rikkant
a rigó mely
benne lakik
és nézi
amint
pettyek
ugranak
az őzre
hallgass
mordul rá
aki mordul
hallgat
de lelke
nincs
lekötözve
papírján
serceg
a tolla
csapot Térre
s Időre
így szerel Ő
mert nem
Tóth Gyula
(aki csak)
bádogos
és vízvezeték-
szerelő*
Szenzációs! Minden benne rejlik, amely Weörest naggyá tette, mégis egyedi, mély, filozofikus, s iszonyú nagy tudásról árulkodik minden tekintetben, no és a tehetségről!
VálaszTörlésKedves Ditta!
VálaszTörlésKöszönöm az elismerő szavakat és külön azt, hogy a vers visszakerült:)
ölellek
istván