A csend sűrű, puha,
szerelmi álmok vánkosa,
erotikus, buja,
fáradt vágyaink vándora.
A csend a magány tornya,
elmélkedésre alkalom,
sorsunk korongja,
emlékezés, fájdalom.
A csend hangtalan hang,
szent áhítatunk harangja,
vezeklő imádság,
bűnöket oldozó fohász.
A csend csupa zene,
tisztaság szűzi szigete,
szivárványból szőtt fény,
szívünkben dobogó remény.
Add nekem a csendet,
engedd, hogy benne pihenjek,
hallgassam zenéjét,
gyönyörködve lássam fényét.
Tóth Sarolta
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése