Kezeim között
aludtál el,
tested melege adta
gyönyörrel
fonódik lelkem, a
testem megremeg,
s ez álom megtelik
szerelemmel.
Füstgőzösök húzzák
lassan
vontatva, Sötét
ködük csattan
arcnyílásaimhoz
halkan,
s ez álom megtelik
szerelemmel.
Árnyék kúszik padló
résén,
hold fényében e vér
sötét,
ziháló testtel
köszönt az éj,
s ez álom megtelik
szerelemmel.
Csendes buborék pattan
most szét,
tested illatos
verejtékben, szép
arcod angyali fénye,
élesebb a kép,
s ez álom megtelik
szerelemmel.
Szemedben ragyog a sötét s a bronz,
karjaid közé taszít
ez ismeretlen, vonz
lefelé ágyékod
párnájához, s e torz
álom megtelik
szerelemmel.
Lüktető testem beléd
tapad,
ujjaink fonódnak
egybe, csókunk ragad,
áhítat az, mi a test
után marad,
s az álom megtelik
szerelemmel.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése