Fotó: Petőcz Tamás |
Haldoklik bennem a térdre hullt idő,
öles léptei surranón megálltak.
Ködben nyargalászok párás szekéren
emlékeim közt váltott paripákkal.
Elszórtam tékozlón jó néhány évet,
-fösvény volt a sors, fukarul fizetett -
ami maradt, megbújt jéghegyek foglya,
vagy vágyak iramos tarlótüze lett.
Őrzöm megkövült képeit a múltból
kontúrjába zárva az avítt vásznon.
Fáradt csillag bolyong az ég homlokán.
Éveim magamnak visszaszámlázom.
Seres László
BUÉK, kedves László!
VálaszTörlésKöszönöm Kedves Tibor, szívből kívánom teljesüljenek vágyaid...és legyen erőd-egészséged, hogy mindent meg is tehess érte :)
VálaszTörlés