A jelentéktelen

Magas, vézna termetére,
rongyos sapka  a fejére,
csámpás lába a földig ért,
sárfoltok ékítik testét.
Lötyögött rajta a nadrág,
vézna mellén horpadt kabát.

Nem vették észre a csókos lányok,
nem csapódtak hozzá jó barátok.
Nem voltak káros szenvedélyei,
sem öröme, sem élvezetei.
Keveset beszélt suttogva, halkan,
nem panaszkodott soha a bajban.

Életének nem volt története,
senki nem törődött vele.
Egyszer mégis csoda érte,
pályázott egy nyereményre.
Nagy összegű pénzhez jutott,
örömében elutazott.

Megismerte a világot,
sok kalandnak nekivágott.
Élményei hatására,
felébredt fogékonysága.
Halmozta az élvezetet,
bűnbandákba keveredett.

Divatosan öltözködött,
vézna teste gömbölyödött.
Egyre több bűnt követett el,
költekezett eszementen.
Felfigyelt rá a rendőrség,
a haverok elfeledték,
jeltelen sírba temették.

Tóth Sarolta