Riba Ildikó: Ezüst

 

 

csendes hajnalon
varázslatos álom
ölel magához
benne ringató
tavaszi tó
fodrozó  víztükrén
szitakötő szárnyon
megmártózó aranysugár
lebukó nap
fénye tétováz
langyos hullámok
hátán  himbálózó
molnárka megáll
úgy szundikál
nyolc lába fáradt
nem szalad tovább
csorgatják csendes
ezüstjüket elevenen
hulló csillagok