Mert a jókor felharsanó, nekünk szánt nevetés, kivédhetetlen Gábor. A tapintatlan káröröm zenéje, igen megrázó is tud lenni, csak úgy csorog, a kinevetett ember lelkén a gúny. Egy nevetéssel, szinte mindent ki lehet fejezni - szavak nélkül is. És az amúgy is labilis lelki állapotban szenvedő, szinte hallja, hogy elméjében, mellkasában, hogy omlik össze minden, ami még benne maradt. Igen érdekes, izgalmas gondolatot villantottál fel. gyuri
Szinte mindent kifejez, így igaz. És erre gyakran rásegít a testbeszéd is, mintegy erősítve a közlést... A "magunkba omlás" pillanatai után jó érezni, ha mégsem vagyunk egyedül... Köszönöm hozzászólásod, kedves Gyuri! :)
Engem gondba ejtett versed utolsó sora. Az a nevetés, az kínjában jött elő az emberből? Az a nevetés : nem érdekel semmi sem. Az a nevetés: Ugyan már, hallgass szívem, eszem... Sorolhatnám még.
Szerintem bármi is legyen, rám bíztad a megoldást. Kérlek írd meg, ha nagyot tévedtem belemagyarázással.
Igaz, kedves Mila, a bajokat, megalázásokat, mindennemű napi kínlódásokat elszenvedő ember képes nevetésre fakadni, magát – pontosan a te felsorolásod szerint – "kijózanítani". De más olvasatot is ajánlanék: az embert az első négy sorban írtak szerint nevethetik ki az őt nem sokra tartók. Neki csak ez jár! (De ez mind is akár!) Úgyhogy vélik ama nevetők: emberünket jól helyre (helyére) rakták! :-s
Nem êpp szívderítőek a minket helyretevő nevetések, azt szoktuk mondani, hogy előbb megnézem ki mondja, nem érdekel...pedig tapasztalatom szerint, az ilyen viselkedés bãnt...üdv.
Nem szívderítő az ilyesmiket elviselni, egyetértünk, kedves Hajnalka. Még kevésbé tudjuk túltenni magunkat a különféle külső jelekkel kifejezett bántásokon, ha kiszolgáltatottságban élünk, s éppenséggel nem mondhatjuk, hogy az egész nem érdekel. Köszönöm véleményedet! :)
Az ilyen nevetés nem is helyretevő, inkább soha nem felejthető sérelmet ad annak, aki kapja. S aki adja? a gonoszság megtestesítője. Kapja vissza... és még gonoszka sem voltam. :) Tetszett :)
Sérelem az,kétségtelen. Helyretevőségét csak a sértő szeretné. Nem gonoszka, igazságos voltál, Ildi. :) A közönség tagjaként tapsolok is ítéletednek! :))
Mert a jókor felharsanó, nekünk szánt nevetés, kivédhetetlen Gábor.
VálaszTörlésA tapintatlan káröröm zenéje, igen megrázó is tud lenni, csak úgy csorog, a kinevetett ember lelkén a gúny.
Egy nevetéssel, szinte mindent ki lehet fejezni - szavak nélkül is.
És az amúgy is labilis lelki állapotban szenvedő, szinte hallja, hogy elméjében, mellkasában, hogy omlik össze minden, ami még
benne maradt.
Igen érdekes, izgalmas gondolatot villantottál fel.
gyuri
Szinte mindent kifejez, így igaz. És erre gyakran rásegít a testbeszéd is, mintegy erősítve a közlést... A "magunkba omlás" pillanatai után jó érezni, ha mégsem vagyunk egyedül...
VálaszTörlésKöszönöm hozzászólásod, kedves Gyuri! :)
Kedves Gábor,
VálaszTörlésHát... szép kis választék :) nagyon találó verset írtál ismét. Elgondolkodtatott és tetszett :)
Szép kis választék… – írod. A szinte Gyuri "védjegyévé" váló rákérdezéssel élve: Hát nem?
VálaszTörlésKöszönöm, hogy ezt gondolod, kedves Noémi. :)
Kedves Gábor!
VálaszTörlésEngem gondba ejtett versed utolsó sora.
Az a nevetés, az kínjában jött elő az emberből?
Az a nevetés : nem érdekel semmi sem.
Az a nevetés: Ugyan már, hallgass szívem, eszem...
Sorolhatnám még.
Szerintem bármi is legyen, rám bíztad a megoldást.
Kérlek írd meg, ha nagyot tévedtem belemagyarázással.
Szeretettel olvastalak: Mila
Igaz, kedves Mila, a bajokat, megalázásokat, mindennemű napi kínlódásokat elszenvedő ember képes nevetésre fakadni, magát – pontosan a te felsorolásod szerint – "kijózanítani". De más olvasatot is ajánlanék: az embert az első négy sorban írtak szerint nevethetik ki az őt nem sokra tartók. Neki csak ez jár! (De ez mind is akár!) Úgyhogy vélik ama nevetők: emberünket jól helyre (helyére) rakták! :-s
TörlésNem êpp szívderítőek a minket helyretevő nevetések, azt szoktuk mondani, hogy előbb megnézem ki mondja, nem érdekel...pedig tapasztalatom szerint, az ilyen viselkedés bãnt...üdv.
VálaszTörlésNem szívderítő az ilyesmiket elviselni, egyetértünk, kedves Hajnalka. Még kevésbé tudjuk túltenni magunkat a különféle külső jelekkel kifejezett bántásokon, ha kiszolgáltatottságban élünk, s éppenséggel nem mondhatjuk, hogy az egész nem érdekel.
TörlésKöszönöm véleményedet! :)
Az ilyen nevetés nem is helyretevő, inkább soha nem felejthető sérelmet ad annak, aki kapja. S aki adja? a gonoszság megtestesítője. Kapja vissza... és még gonoszka sem voltam. :) Tetszett :)
VálaszTörlésSérelem az,kétségtelen. Helyretevőségét csak a sértő szeretné. Nem gonoszka, igazságos voltál, Ildi. :) A közönség tagjaként tapsolok is ítéletednek! :))
VálaszTörlés