Fehér papíron a fehér képek. Jeleket hagy a kósza képzelet. Anyámat látom és az öcsémet. Nem mozdulnak ők és nem intenek. Nem tudom ilye... Tovább olvasom »
Markovic Radmila: Kicsi lány
Álmaim útjára indulj el velem, ezen az úton nincs lehetetlen, porfelhőből ragyogjon szemed, meglepődsz majd, ha ismerős tájak ismerős ar... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Hit és bizalom
A hit az élethez tartozik, mindenki hisz valamiben, valakiben, a hitetlenek is, de nem istenben. A vallásos emberek isten/ek/ben, a pogá... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Útitárs
Van szép kabátod, asszonyod, gyereked. X., ki többnek örülhet, gyötrődik miattad. Ha már nem vagy is, elmúltáig irigyed. A kép címe: K... Tovább olvasom »
Kapolyi György: A fákon átok ül
Valami belső szorongató borzongást érzett gyomrában és mellkasában. Nem is érdekelte volna igazán, ha újólag nem jelentkezett volna a... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Ladik
sebes folyó zúg hangján hárfa szépség búg ladik hányódik katasztrófa vár sziklaszirt magányosan szirénként csábít menekülni k... Tovább olvasom »
Nyakó Attila: Békamese
Bandukolt az utcán nagy búsan egy varangy, szép arany-zöld nyakán föl-fölcsillant a langy nyári zápor által nyálkássá vált hártya, hömpö... Tovább olvasom »
Kolumbán Jenő: Téli éjszakában
A sötétben sárga pont a lámpa a fénye félénk, de megnyugtató. Árnyék bújik el a félhomályba, a csend, és az álom meghallható. Nincsen cs... Tovább olvasom »
Nagy Antal Róbert: Hétköznapi eset
Akár az ér-alagútban a rossz vér, robog a metró. Megálló: Moszkva tér. Karcol a levegő, szúr és feszítő. Két nehéz lépés, és lesz mozgó... Tovább olvasom »
Fedák Anita: To trembitá, pane Krúdy!
A vonat olyan lomhán cammogott ki a nyíregyházi állomásról, mint a mély álmából felriadt ember, aki vontatottan szomját oltani indul ... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs Csaba: Keletről érkezett
A birodalom keleti részéből érkezett, s mindent csodálatosnak, nagyszerűnek talált. Szűkebb hazájában jelentős embernek számított, sz... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Párbeszédek
Mottó: Bízzál, de nézd meg, kiben. (Zrínyi Miklós) Határeset – Miért tornászol annyit, kedvesem? – Hogy karcsúbb, szebb legyek, szíve... Tovább olvasom »
Kapolyi György: A kaptató
A meredek hegyoldal töredezetten is hatalmas sziklái között, kanyargott felfelé a girbegurba ösvény. Hol felbukkant, hol eltűnt a sűr... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Ki vagyok én
ülök magamba nézek ki vagyok én ki ez a lény kicsit koravén magányos falevél magasból aláhullva szédült pörgéssel zizegő táncot jár fag... Tovább olvasom »
Nyakó Attila: Újévre
Vége van végre már ennek az esztelen évnek, nyugszik a téboly, petárda se robban a kézben, nézem az űrt, nem az ember, a rendszer a rész... Tovább olvasom »
Doktor Virág: Karma
K örbejár a nagy kerék A zt hiszem, tegnap R ossz voltàl, màs meg jó M a nekik jó, nem neked A holnapod a ma függvénye Tovább olvasom »
Fedák Anita: Célia nyomán Krakkóban
Boleslaw Chromy azon ritka lengyel szobrászok egyike volt, aki örömmel fogadta a nehéz feladatokat. Még akkor is, amikor olyan felkér... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Miranda álma
Miranda már gyereknek is furcsa volt. Nem voltak barátai, lehetőleg elkerült minden társas megmozdulást, egyedül szeretett játszani a ... Tovább olvasom »
Jeno Kolumbán: Végzetes vagy nekem
Látod, ha csendesen élek is, megtalál a fájdalom. Én már nem bántalak téged az életem egy furcsa lom. Látom a jelent, és múltat, a szeme... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Vízió (Szilveszter 2015)
álomban közel csillagszóró felzokog fénysziporkát sír karácsony múltán fehér parázs elhamvad volt fénye kihúny új év hajnalán pezsgőn... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Jajvilág
Fáradt, szomorú, megharcolt mindenért. Bántja, ha szánják, elbújik, nem remél. Mégis: Jaj, világ, megint itt hagytál! A kép címe: Magán... Tovább olvasom »
Nyakó Attila: És a mesék folytatódnak...
Az Óperenciás tenger száraz félig, égig érő paszuly sem ér már az égig. Az Üveghegy helyén szupermarket épült, két bors-ökröcskéből m... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A derű változatai
A mosoly és a vigyor ikertestvérek: a mosoly bájos, a vigyor pimaszság. Mosolyogj rám kedvesem, ne vigyorogj, szemtelen! Kacaj és ha... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Azok a szép napok
Az Alzheimer kór bűvölete végiglengte az egész lakást, mindent elvarázsolt a Wctől a speizig, befurakodott a szekrényekbe a ruhák köz... Tovább olvasom »
Doktor Virág: Dali " Az emlékezet állandóságának felbomlása" c.festményéhez
színlelt kéjkockákon rugdosnak át a holnap macskaköveire leporolom eltévelyedett jelenem órák kattogó tikk-takkját kérem: billentsenek á... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Csend ölelése
égi szánkó felhőben fut ölelő mélyén simogató hó szendereg szürkén komor napon sziromtalan hervad bimbózó fagyvirág ünnepi csendben kar... Tovább olvasom »
Kádár Sára Hajnalka:Emlékezés egy régi karácsonyra
Csípős kedvében érkezett a szél a faluba, fekete felhőket gomolygatott maga előtt, végig rohant a fákon, dühödten rázta meg a zölden ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Emberi
Megráz, fenyeget a szégyenes képzet. Örökre feledném, de itt köröz réme. Elmémbe szúr s harap az a gyűlölt gondolat. A kép címe:... Tovább olvasom »
Nagy Antal Róbert: Csillagom
Égi kútba hajtom az arcom, szép felhőkre feszítve tartom. Csillagom süt, kenyerét osztja, számban olvad a fényes ostya. Szívkardommal sú... Tovább olvasom »
Thököly Vajk: Szívemből (részlet)
"Én Uram, Istenem, összeteszem kezem, imámat hallgasd meg, áldd meg nemzetem, minden magyar házban, álljon egy fenyőfa, bor, búza, ... Tovább olvasom »
M. Fehérvári Judit: Utópia
Megjelent az Agria Folyóirat téli száma (Még nincs fent a neten, de az újságosoknál már kapható), s benne ez a cikkem is: Utópia... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)