Kolumbán Jenő: Téli éjszakában
A sötétben sárga pont a lámpa
a fénye félénk, de megnyugtató.
Árnyék bújik el a félhomályba,
a csend, és az álom meghallható.
Nincsen csillag, és nincs langyos szellő
vacogva mozdulnak meg az árnyak.
Holdat fedi hideg fehér felhő
összekoppannak fagyott fa ágak.
Magányos árny mozdul sötét sarkon
kutyát sétáltatva megy valaki.
Részeg gajdol érthetetlen hangon.
Énekel vagy beszél? Nem hallani.
Ablak keretben tévé fény villog
máshol a redőnyt éppen engedik,
égen repülő lámpája pislog
moraja a csenden áthallatszik.
Aludni készülnek álmos házak
hunyják békésen ablak szemüket,
elcsendesülnek. Ébrednek vágyak
és összefonódnak tekintetek.
Elképzelem itt ablaknál állva
ahogy alszik felnőtt, ifjú, gyerek.
Remélem mindnek szép lesz álma
és ma éjjel nem fagy senki sem meg.
Elhúzom a függönyt oltom lámpám
meleg sötétben szemem lecsukom.
Holnap megint egy új nap vár énrám
téli nap süt be majd az ablakon.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése