ülök magamba nézek
ki vagyok én
ki ez a lény
kicsit koravén
magányos falevél
magasból aláhullva
szédült pörgéssel
zizegő táncot jár
faggatom magam
miért lettem
kinek vagyok
lehetek-e végtelen
voltam-e fontos
volt-e büszke
értem néha
aki hozzám tartozott
lesz-e majd
hálás ki életet
tőlem kapott
örömöt nekem adott
ülök magamba nézek
ki vagyok
én...
kivagyok... én
ki...ki...ki...
ki vagyok én
ki ez a lény
kicsit koravén
magányos falevél
magasból aláhullva
szédült pörgéssel
zizegő táncot jár
faggatom magam
miért lettem
kinek vagyok
lehetek-e végtelen
voltam-e fontos
volt-e büszke
értem néha
aki hozzám tartozott
lesz-e majd
hálás ki életet
tőlem kapott
örömöt nekem adott
ülök magamba nézek
ki vagyok
én...
kivagyok... én
ki...ki...ki...
Felteszed a legfőbb kérdéseket, Ildi, amiket csak feltehet az ember a dolgos életére, családjára, személyisége kiteljesítésére gondolva. Ha azt első kettőben minden tőled telhetőt megtettél, akkor már nem lehetsz elégedetlen. De persze a jövőt is kérdezed; igen, az sem mindegy, például mit köszönhetnek neked, örülnek-e eléggé már a létezésnek is utódaid. Jeleznek-e hálát, miközben oly sok adhatót megadtál már. Ha ezek a válaszok kedvezőek, akkor - gondolom - boldogan meg is felelsz magad a címben is feltett kérdésre.
VálaszTörlésKöszönöm Gábor az összegzést. Azt hiszem, sokan vagyunk/vannak, akik időnként magukba néznek, és próbálják értékelni önmagukat, az életüket. Talán nem is pont amiatt, hogy fognak-e rá emlékezni, de ebben az is benne van, hogy jól cselekedett-e mindig, amikor dönteni kellett. A tömör megfogalmazás azt hiszem tovább gondolásra is késztetheti az olvasót. :)
TörlésTényleg Ildi.
VálaszTörlésKI VAGYOK, KI LEHETEK ÉN??? Van mindenféle elképzelésem, de bizonyíthatatlan fantazmagóriák.
És, ilyen tudatlanul fogok átsodródni a következő létembe, ahol szintén nem fogom soha megtudni, hogy KI LEHETEK, KI VAGYOK ÉN?
(Lehet, hogy jobb is ha nem tudom?)
Hát, ki tud itt bármit is?
gyuri
Te, Gyuri , szerintem azokban merül fel ilyen, vagy ehhez hasonló gondolat, akik képesek, és hajlandóak önmagukkal is szembe nézni. És egyáltalán nincs rá garancia, hogy valaha is tudunk jó választ adni-kapni. Egyébként lehet, jobb is, ha nem tudjuk, ahogy írod is. :)
TörlésKöszönöm, hogy itt jártál. :)
Régen, még iskolás koromban hallottam beszélni két osztálytársamat, rólam beszéltek: - Hogy ismered? Milyen fiú? - kérdezte az egyik.
VálaszTörlés- Ki lehet vele jönni?
Szóval én olyan vagyok akivel ki lehet jönni? Azóta is próbálom ezt megcáfolni, de nem megy...
Boldog Újévet!
Szabolcs
Hát persze, mi más célja is lehet az embernek egész életében, mint hogy fogadják el olyannak, amilyen ő valójában. Ha emellett ki tudnak jönni vele? Az, akárhogy is vesszük, az az ő külön szerencséje! cheer
TörlésKöszönöm Szabolcs! Egy vers, egy régi, talán elfeledettnek hitt emléket idézett fel benned, s talán szép ez az emlék. Annál is inkább, mert fiatal korodba vitt vissza. :)
Törlés