Tomor Gábor: Szavak

Szédítenek, csábítanak, bűvkörükbe vonzanak. Furakodva bujtogatnak, gyűlöletre is nevelnek. Szavak, hízelgő szavaink – mi mindenre ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Őszi elmélkedés a kötői képekről Juhász Gyula és Babits Mihály képei

Évszakok Az  élő természet jellegzetességei alapján évszakokat különböztetünk meg.Nem könnyű ezeket karakterisztikus jelzőkke... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Gyertyafények

A gyertyák nekünk, értünk égnek. Viasztestükben láng a lélek. Lángjuk lobog lenge légben, Viasztest olvad forró fényben. Míg élünk, ... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Vágyódás sorai

Mottó: “Fiatalon az élvezet hiánya fájdalom; öregen a fájdalom hiánya élvezet.” (Ismeretlen szerző) A pálya elején             ... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Hiányzik

Elment a Mester. Elvitte kedvünk.                  El az önbizalmat, erős bizonyságunk. Miként az önámítást –      azonosságaink.  ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Az égbolt fényei

A telihold palacsinta, a fogyó Hold kifli forma. Ételhez hasonlítanak, falánk felhők falatoznak. Eltűnik a Hold az égről, vándor fé... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Időskori ábrázat

Szemem tavai kiapadtak, elszivárogtak a sós vizű patakok... Barlang-számból sorra-rendre eltűntek a fehér  cseppkövek. Egykor pergő,... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Javaslat

Kétszínű vitézek,        óvnak vagyont, terepet.                    S lám, milyen ügyesek!      Bámulsz, naiv testvérem?             ... Tovább olvasom »

Markovity Radmila: Nem csalom meg

Valentin nap és szerelem fiatalságomban egyik nem szerepelt. A másikat emlékeimben keresem van belőle nem egy napra való ... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Utak a megértéshez

Nem sok idő marad ma az olvasásra, rohan mindenki az egyik munka után a másikban teljesíteni, kell a pénz a gyerek(ek) taníttatására,... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Közöny

A világgá kiáltott bánat nem vált ki szánalmat. Kinevetik a sebzett könnyeit, vagy a közöny falába ütközik. Légy erős! Titkol... Tovább olvasom »

Kapolyi György: A szabadulóművész

Hát igazán nem tudom, hogy a várakozással teli győzelmi ének mikor válik asztmatikus lihegéssé. Mikor hal el a dalban a vágy és remén... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Betegség

Lappangó lázam lihegve lobog, lázadok, leheletem lefagy. Hódara hullik hófehér hideg, hevülök, hamarosan hűlök Betegség bünt... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Ingerkedő

Mutál ma a kedvem.            Búsítanak a múltak,                            s helyem keresem.              Lám, ez téged nem zavar. ... Tovább olvasom »

Nyakó Attila: Bidétlen vers

Kidobtak egy altest tisztán tartására szakosodott eszközt Kispest határába. Tavasz jött, s a világ éledt, ahogy szokott, csóró fajans... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Sorsszerű

Erősnek látszol,                    meg is említenek.                  Áldozat lehetsz,                  gyengévé tehetnek.          ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: A jelentéktelen

Magas, vézna termetére, rongyos sapka  a fejére, csámpás lába a földig ér, sárfoltok ékítik testét. Lötyög rajta a nadrág, vézna me... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Kapjuk, amit érdemeltünk

Nagy kondérban bűnök főnek, a bűnözők ölnek, lőnek. Terroristák özönlenek, akik félnek, menekülnek. Tág a világ, útja széles, teli ... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Élmény

Ajándék, mit szívből adnak, és mindaz, amit átélhetsz.                      Örömed, érzéseid,                          meg hogy erről... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Küzdő

Pártfogolsz,          míg élek, küzdök.                Ha erőm elhagy,                sem panaszkodom.      Mankóm vagy,            ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Mentális örökség

Az élet vagyona nyolcvan után sok tapasztalat. örökségként megmarad talán ? Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Születésnapi elégia

Halovány, hervadó virág fonnyadt levelek között hullatja szirmait. Illatát szél fújja messze, fehér habok fölé, sötét vizek... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Nyelvünkben élünk

Mottó: A siker titka az őszinteség. Ha már ezt is színlelni tudod, befutottál. (Arthur Block, amerikai szerkesztő.) Bizonytal... Tovább olvasom »

Markovity Radmila: Gyermekkori emlékeim

Nevelőapám meggyilkolása után az anyám állandóan sírt, de nem csak ő, hanem a kisöcsém is, aki a temetés után három hónapra született... Tovább olvasom »

Kapolyi Noémi: Köd

Az üde reggel úgy köszöntött a falura, mint bármelyik másik napon, frissen és ropogósan, mivel már november elejére járt. A Nap rag... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Verseimben élek

Ha elmegyek, hátra nézek, integethetsz, én is intek. Hazajáró lélek - néha visszatérek otthonomba még... Felkeresem, kit szerettem,... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Hajrá!

Szavaid kifundáltak, de nem úgy hangzanak,                  hogy hajlíthassanak. Ám riogsz rendületlen,              szajkózol merev... Tovább olvasom »

Farda József: Hét főbűn VII. (acedia) lustaság

Zsigmond, kiskorában rengeteget bújta a könyveket, nem nagyon érdekelte, hogy emiatt „kockának” tartották. Egyszer olvasott Churchill... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Miértek, amikre nincs válasz

Farkasfalka szagát hozza a szél, Te vagy a büszke falkavezér. A széttépett áldozat mennyit ér? jót röhögnek rajta, ez jó poén. Fáj-... Tovább olvasom »

Kapolyi Noémi: Az áldás

Debóra a szobájában állt és várt. Nemsokára itt lesz az Atya-gondolta- és megáldja a házat. Keze a zöldre pácolt íróasztalkán matatot... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Életidő

A te időd, s az én időm, két háborús, boldog idő…              Elnyel a Kronosz-óceán,              biz el, az életadó – kaptunk be... Tovább olvasom »

Kapolyi György: Hírek

„A Radványi sötét erdőben, halva találták Bárczy Benőt.” Özv. Bárczy Benőné. A Radványi sötét erdőben, alva találták Bárczy Benőt. Hos... Tovább olvasom »

Markovity Radmila: Utolsó előtti lépés

Suba alá bújok, mint a pásztor éjjel, lelkem visszapillantó tükre világít a sötétben, megkérdezem önmagam: miért vagyok ifjúságomra ol... Tovább olvasom »