Látod?
Látod?
A jégcsapok elolvadtak.
Fagyos szívem is
felengedett már.
A csillagok most jól látszanak.
Tiszta az égbolt,
felhő se jár.
Azért látszik még leheletem
a késő esti légben.
De a szél már langyos,
kellemes, illatos.
Nyár ígérete száll a szélben.
A víz is fodrozódik
a kis patak medrében.
Rémlik egy régi tavasz
pár halvány emléke.
Néhány arc felvillan még
egy röpke pillanatra.
Majd beolvad a képe
az égen játszó kékbe.
Csüngenek egy-egy csillagon,
mint apró papírhajók,
mik lágyan ringatóznak
a patak hűs vizén.
Így ring lelkem is mélán,
elidőzve a Hold kebelén.
Messziről nézem.
Itt lent vagyok.
Talán lát engem ő is,
ahogy vacogó testem
beragyogják a csillagok.
Az első pacsirta hangja
felébreszt e hajnalon.
Lelkem kicsit még fennmarad.
Lebeg az ég vizén
egy öreg, korhadt ladikon.
Musztrai Anikó
Talán lát...
VálaszTörlésRemélem...
TörlésNagyon szép képeket használsz. Gratulálok, Hajnalka
VálaszTörlésKöszönöm szépen.
TörlésClick to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.