Kolumbán Jenő: Virágot nem simogathatok



Állj hozzám ide nagyon közel.
Érezzem illatát a nyárnak.
Szoknyád is suhogva énekel
idézi emlékét a vágynak.

Levendula illatú blúzod
becses két halmocskát rejteget.
Én mindenre emlékszem, látod?
Örülök neked mint kisgyerek.

Csak nézlek.  Törékeny ibolyát.
Letépnélek.  Nekem nem szabad!
Hozzád érve egy élet álmát
tönkre tenné az a  pillanat.

Csak nézlek és érzem illatod.
Ámulva bámulok szép csodát.
Virágot nem simogathatok.
Elmúlt álmokkal élek tovább.


2015.12.17.


0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése