Belém bújt az ördög,
felfalta lelkemet,
lélek nélkül testem
csak hitvány hústömeg.
Halálom megváltott,
menekül az ördög,
ami jó volt bennem,
hozzád visszapörgött.
testetlenül lelkem
angyalszárnyon lebeg,
felülről vigyázza
kedvesem - léptedet.
kire angyal vigyáz,
nem éri baleset,
földi életében
míg él, - boldog lehet
Hozzád visszatérni
többé már nem tudok,
ezért leszek most már
az őrzőangyalod.
A megváltó halál, íme, angyali lelket szült. Mily jó elgondolni: önzetlen vigyázza párja a kedves lépteit! :)
VálaszTörlésSzép gondolatok a versben! Kicsit elhunyt anyukámat juttatja eszembe, mert amióta nem él, valahogy én is így tudok rágondolni, mint egy őrző angyal, aki figyeli minden léptemet, és ha kell, bizonyára beavatkozik majd a bajban.
VálaszTörlés