Ő, meg csak csapzottan, kiizzadva, ernyedten feküdt az ágyában, a tárt ablakon bezúduló esti szél, borzolta ősz haját.
Hogy-hogy bezúduló? Aznap este, emlékszem, olyan szélcsend volt, hogy a meggyújtott gyufám lángja, úgy állt, mint a bot.
Ne etessen engem ilyen zöldségekkel, egy láng, erre sosem képes.
Nem-e? Hát, ha a szélcsend össze tudta borzolni annak a vén iszákosnak az ősz haját, akkor a láng, miért ne állhatna mozdulatlanul a gyufaszál végén?
Nem tudom ezek után, melyikünk az, aki összevissza beszél.
Nocsak! Maga szerint én összevissza beszélek, maga nagy lángszakértő!
Én, felidézek egy drámai eseményt, és maga, ezen a hülye szélcsenden leragad.
Magában semmi képzelőerő nincs, csak szimpla agyának földhözragadt monotóniája működik, alapjáraton.
Őrült idegesítő lehet magával egy lakásban, mit is mondok, egy házban élni.
Hallja! Maga belém akar kötni? Nem megnyugtató, ha valaki, a maga korában összetéveszt valami közeli családtagjával! Állítom, hogy egy szúnyoglárva okosabb, mint nagyszerűséged. Szúnyoglárva? Én már láttam szúnyoglárvát, maga viszont még soha. Lefogadom, hogy kisegítőben diplomázott hajdanán. De a logopédus sem tudta megtanítani, hogy mondat közben ne vegyen levegőt, holott, az lenne a legjobb, ha sehol nem venne, mert a kifújt rossz leheletével, természetkárosít is egyben.
Meggyőződésem, maga a feltámadásban sem hisz. Miért? Maga hisz benne? Most be akarja nekem beszélni, hogy maga már feltámadt, onnan tudja, hogy létezik.
De már most szólok, hogy nem fog sikerülni, mert ez egy képtelen állítás.
Ezt állítani, még magától is túlzás.
De hiszen csak magára kell nézni.
Olyan, mint egy nyugalmazott, lepukkadt dizőz, aki nem tudja kifújni a levegőt, és a maga számára tovább játssza a menőt, remélve, hogy akad valami idióta, aki ezt beveszi.
De ne aggódjon, sok embertársa akad, aki így eteti magát.
Csak arra figyeljen, hogy nehogy félrenyeljen, aztán maga fekszik ősz hajjal kiterítve, és a tárt ablakon bezúduló szél, összekuszálja hamvas fürtjeit.
Na, pá, kis Odüsszeuszom, húzza fel a vitorláit.
De már most felhívom a figyelmét, hogy nem a hullámok fogják csapkodni lélekvesztőjének oldalait, hanem az iszap.
Kép: Kapolyi György alkotása
Jól elbeszélgettek e felek, mondhatom! Csak hát nem tudtam meg, mi is történt az ágyában csapzottan, ernyedten fekvő öregúrral... Írásodról az jut eszembe, amit ma olvastam egy, az internetet lázban tartó dologról. Dragomán György író hirdette meg játékát, mely szerint mindenki hat szóban megírhatja egy könyv tartalmát, anélkül, hogy a címből egy szót is használna. (És persze, véleményezheti a többiek zanzamondatait.) Na, a hozzáfűzött szöveg szerint egyetlen csúf, másokat irritáló kifejezés nem esett a játék során (eddig), ami rendkívüli a netes kommentelők világában... Na, de a te hőseid, nem akartak eltérni e jól bevált gyakorlattól, személyeskedtek rendesen! Jót szórakoztam, Gyuri! :>)
VálaszTörlésÖrülök, hogy olvastál Gábor, köszönöm.
TörlésCsak a két úriember vitájára hegyeztem ki a szöveget, azért nem említettem az ősz, elalélt piás férfi aléltságának okát.
Ez a Dragomán hirdette játék, fura ötlet, nem tudom ki az ma, aki minden sértés nélkül tud írni. Na meg kemény feladat.
Van kedved megpróbálni?
gyuri
A meghirdetett pályázat nekem azért tetszik, mert ad valami újszerű játékot az embernek. Hogy pedig sértésmentes kommentek lehetőségét is bemutatja, az külön jó pont a szememben. Amiért, mint írod is, kemény feladat, az egyrészt abból fakad, hogy általánosan elég ismert műről kellene jót írni, hogy minél többen felismerjék. Másrészt viszont az a nehéz, hogy az ilyen könyveket régebben olvastuk, jellegzetességeikre nem nagyon emlékszünk már. Az újabban forgatott könyveket viszont eléggé egyéni ízléseink szerint választjuk ki. - Tűnődöm, mit kellene most említeni mégis? Legyen. Az én példamondatom, a hat szóból álló: Hamisan megvádolt kollégista fiú megőrzi hitét. - Beugrik ebből a könyv címe, írója, Gyuri? :d
TörlésNekem, ami egyből beugrott Gábor, A "Légy hű Mindhalálig".
VálaszTörlésTalán nem lőttem mellé.
gyuri
A hű az egyben jó is, így a megoldásod rendben, Gyuri. :)
TörlésÖnmagával vitatkozó, képzelt személyt látva maga előtt az az ember, akinek van bőven élettapasztalata. Az pedig te vagy, kedves Gyuri.
VálaszTörlésGratulálok: Mila
Kedves Mila.
TörlésKöszönöm soraidat, de az én élettapasztalatom akkora, hogy már tisztán látom, mi mindent nem tudok.
Köszönöm, hogy meglátogattál.
szeretettel.
gyuri
Az ilyen ernyedt fekvés szinte öntudatlan, melegágya a gyagyás gondolatoknak. Pláne, ha piás az illető... Képes magával is összeveszni, és fenyegetőzni. Szomorú is, de mókás is a történet, akkor, ha nem érintett kívülállóként szemléljük hősünket. Tetszett :)
VálaszTörlésKedves Ildi.
VálaszTörlésKöszönöm a véleményedet, örülök ha tetszett.
Ez, egy ellenőrizhetetlen állapot lehet, az illető csak sodródik
a saját szétesett értelmi maradékaiban.
Nem egy irigylésre méltó állapot...
gyuri