Markovic Radmila: Csak neked
Világszerte neked írnak írók, költők,
minden szavuk lelkeden egy rovátka,
azt rögzítik, amit éppen bele gondolsz,
megérintik minden sejted láthatatlan
billentyűkből kisugárzó erejükkel
leláncolnak, csábítgatnak, megigéznek,
észrevétlen új világba visznek el,
bele nézel szép szemükbe,
és épp azt érzed, amit kell.
Szabad vers, vagy kötött stílus,
libasorban jöhetnek a
jambusok, trocheusok
daktilusok vagy játékosan
szökdécselő hosszú, rövid szótagok.
Ha olvasol és minden atomod megmozdul,
nem robban, de robajjal vagy lágyan
megragadja mindkét kezed, nem tudod,
de veled marad író, költő, ha akarod, ha sem,
mert a te lélek-húrod pengeti azt,
ami a költő szívéből csak neked fakadt.
Ezt jól idetetted, kedves Mila! Ha hivatott alkotó, költő vagy író szól hozzád, biztosan megszólítja lelked húrjait, s gondolhatod, mit gondolnod adatott. Nagyon olyasmit írsz, mint Babits, aki "kifejtette": akinek szép a szívében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek... Tetszett! :)
VálaszTörlésKedves Mila.
VálaszTörlésSzép gondolat, tetszett.
gyuri
Egy idézetet juttatott eszembe ez a szép gondolat: "A vers csodálatos dolog: kristállyá változott indulat. Egy jegecben veszi ki lelkéből a költő, s ha kivette, nincs a lélekben többé, hanem önmagában él tovább. A szülés misztikus formája ez, ugyanolyan szaporodása a léleknek, mint amilyen a testé. A test húsból és vérből való utódokat éltet, a lélek szerelemből, bánatból, keserűségből, hangulatból valókat. S ezek a gyerekek is élnek tovább szülőjük halála után, mint amazok. Sőt szaporodnak is tovább, más lelkekben szülnek szerelmet, bánatot, keserűséget, hangulatot, a tenger fövenyéhez hasonlóan szóródnak el a milliók lelkének földöntúli, másik világában, néha felszakadva onnan új arccal egy sokkal későbbi, új költő magzata gyanánt. A versnek is van vér szerint való őse, mint az embernek, és mint ahogy Ádám volt, első vers is volt valaha: a csodálatos alma a tudás fáján, amelynek tüzében az isteni tudás édessége fanyarodik el az emberi nagyra törés keserűségével. A vers: az ember álma, hogy Istennel rokon." /Harsányi Zsolt, 1932/
VálaszTörlésKedves Francis!
VálaszTörlésKöszönöm az értékelésed.
Szeretettel : Mila
Kedves Gyuri!
VálaszTörlésÖrülök, ha tetszett a versem.
Szeretettel: Mila
Kedves Árpád!
VálaszTörlésÖrömmel látlak versemnél, és köszönöm az értékes idézetet. Bevallom nem ismertem, de az összehasonlító bemutatás mély hatást kelt az emberben.
Szeretettel és köszönettel: Mila
Minden leírt betű szóvá, gondolattá áll össze, és mindig van akit megérint, érzi, és érti. S talán ezért is érdemes profinak, amatőrnek írni. :)
VálaszTörlésDrága Ildikó!
VálaszTörlésÚgy érzem egyformán állunk ehhez a kérdéshez. Ennek örülök.
Szeretettel: Mila