Az élet, hűségünkért nem fog fizetni semmivel, és bármi egészséges fizikális követelőzését a testnek, büntetlenül nem lehet elnyomni. Ha meg lehet, mert végső fokon mindent lehet, akkor még ott a válaszra váró kérdés, hogy, és minek? A szobor... Nem semmi! gyuri
Hűség és hűtlenség, bűn és bűnhődés: az ember ösztönlény volta mennyiben felelős a tetteiért, s ugyanígy: érzelmi és értelmi fogyatékosság lenne az oka a "bűnössé" válásnak? Valamilyen tehetetlenségnek? A kérdések sora folytatható, ki-ki hozzáteheti a maga érveit... - Örültem véleményednek, Gyuri! :-d
Minden érzékelésünk környezetünkben hajlamosít bűntevésre. Nagyon érdekes ez a kettősség az emberi lényben: ösztön és érzelem keveredik - egy filmből hallottam egyszer úgy is: a szex az emberi intelligencia keveredése az állati buzgalommal. (Én teszem hozzá, hogy ez persze mindig valamilyen érzelmi töltettel is szükségszerűen jár.) Még egy nemrég elém került idézetet is hadd citáljak ide: "Az igazság az, hogy a szexuális vágy egyáltalán nem személyes. (...) A serdülő lányoknak az a fantáziájuk, vagy ők úgy érzik, tulajdonképpen arra vágynak, hogy valami romantikus dolog történjék, hogy valami nagyon személyes dolog történjék, hogy csak őt szeresse a másik, hogy valami exkluzív legyen. Tulajdonképpen gyengédségre vár a serdülő lány, nem pedig vad szexre. (...) Abban a pillanatban, amikor egy fiú rájön arra, hogy titokban kell tartania azt, hogy az ő szexuális vágya nem személyes, attól a pillanattól kezdve a hazugság az, ami a nők és a férfiak között van. Tehát nem lehet beszélgetni: ha az igazat nem lehet megmondani, akkor nincs valódi beszélgetés." /Feldmár András/
Ez bizony igaz, a hajlam cseppet sem elhanyagolható... És nagyon találónak érzem a Feldmár-idézetet, a nem személyes vágyról, s az ebből fakadó hazugságról. - Köszönöm hozzászólásodat, kedves Árpád! :)
A világon mindig lesznek csalók, és megcsaltak. Aki megteszi, lelki furija lesz, aki pedig nem, lehet, hogy egyszer megbánja (?) . Ettől független úgy gondolom, hogy érzelmek nélkül nem megy a szerelem, se tartósan, sem röviden. :)
Válaszodtól eszembe jut, hogy minap (játékos kedvemben, vagy inkább kíváncsian) odaszóltam az egyik áruház eladónőjének: milyen szép, változatos a húspultja. Szolgáltatják a szegény állatok... Mire ő: Érti, ám mióta világ a világ... – Így megy ez más téren is, mióta van ez a világ... – Köszönöm véleményed, Ildi.
Az élet, hűségünkért nem fog fizetni semmivel, és bármi egészséges fizikális követelőzését a testnek, büntetlenül nem lehet elnyomni.
VálaszTörlésHa meg lehet, mert végső fokon mindent lehet, akkor még ott a válaszra váró kérdés, hogy, és minek?
A szobor... Nem semmi!
gyuri
Hűség és hűtlenség, bűn és bűnhődés: az ember ösztönlény volta mennyiben felelős a tetteiért, s ugyanígy: érzelmi és értelmi fogyatékosság lenne az oka a "bűnössé" válásnak? Valamilyen tehetetlenségnek? A kérdések sora folytatható, ki-ki hozzáteheti a maga érveit... - Örültem véleményednek, Gyuri! :-d
TörlésMinden érzékelésünk környezetünkben hajlamosít bűntevésre. Nagyon érdekes ez a kettősség az emberi lényben: ösztön és érzelem keveredik - egy filmből hallottam egyszer úgy is: a szex az emberi intelligencia keveredése az állati buzgalommal. (Én teszem hozzá, hogy ez persze mindig valamilyen érzelmi töltettel is szükségszerűen jár.) Még egy nemrég elém került idézetet is hadd citáljak ide: "Az igazság az, hogy a szexuális vágy egyáltalán nem személyes. (...) A serdülő lányoknak az a fantáziájuk, vagy ők úgy érzik, tulajdonképpen arra vágynak, hogy valami romantikus dolog történjék, hogy valami nagyon személyes dolog történjék, hogy csak őt szeresse a másik, hogy valami exkluzív legyen. Tulajdonképpen gyengédségre vár a serdülő lány, nem pedig vad szexre. (...) Abban a pillanatban, amikor egy fiú rájön arra, hogy titokban kell tartania azt, hogy az ő szexuális vágya nem személyes, attól a pillanattól kezdve a hazugság az, ami a nők és a férfiak között van. Tehát nem lehet beszélgetni: ha az igazat nem lehet megmondani, akkor nincs valódi beszélgetés." /Feldmár András/
VálaszTörlésEz bizony igaz, a hajlam cseppet sem elhanyagolható... És nagyon találónak érzem a Feldmár-idézetet, a nem személyes vágyról, s az ebből fakadó hazugságról. - Köszönöm hozzászólásodat, kedves Árpád! :)
TörlésA világon mindig lesznek csalók, és megcsaltak. Aki megteszi, lelki furija lesz, aki pedig nem, lehet, hogy egyszer megbánja (?) . Ettől független úgy gondolom, hogy érzelmek nélkül nem megy a szerelem, se tartósan, sem röviden. :)
VálaszTörlésVálaszodtól eszembe jut, hogy minap (játékos kedvemben, vagy inkább kíváncsian) odaszóltam az egyik áruház eladónőjének: milyen szép, változatos a húspultja. Szolgáltatják a szegény állatok... Mire ő: Érti, ám mióta világ a világ... – Így megy ez más téren is, mióta van ez a világ... – Köszönöm véleményed, Ildi.
Törlés