Lepkeszárnyú emlékképek
lehullott porában járok,
talán megtalálsz újra, várok...
Fáradt vörösben emberhangú
hegedű dala szavakat keres,
magadtól nem mondanád;
Bátorít az éjszaka illatos bora.
lehullott porában járok,
talán megtalálsz újra, várok...
Fáradt vörösben emberhangú
hegedű dala szavakat keres,
magadtól nem mondanád;
Bátorít az éjszaka illatos bora.
Vendéged vén rozsda,
zárd be kapud, nyikorog.
zárd be kapud, nyikorog.
Lehetne mámorosabb, álmodozóbb a verszárlat, de a valóság sajnos, felülírta.
VálaszTörlésNo de ilyent! Írtam választ és szőrén-szárán eltűnt.
TörlésIlyesmi volt: Köszönöm, Ditta! Valóban lehetne, de a valóság prózai, kevés lírával. :)
Ha prózai lennék, drága Ildikó, javasolnám a rozsdamaróként, hogy vidám emlékeket keress. .
TörlésA képeid igen ősziesek, borongósak, mint az időjárás. Ölellek szeretettel. :)
Évikém, majd talán egyszer találok rendes rozsdamarót. :) Köszönöm, hogy itt jártál, és olvastál. :)
Törlés