Új
sírkő
rólad szól,
ki meghalni
mentél messze el.
Éj
égbolt,
rés sehol,
szél vadászik:
bevackol az ősz.
Az
este
kezéből
álom csöpög:
sokadik jelen.
Te
ott fönt,
én itt lent:
bújócskává
szenderült élet.
Csak
halni
szeretnék,
nem szenvedni,
csak elröppenni.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése