Perlekedés önmagammal

















Hallgatok,
hogy megértsd a szavamat.
Nem suttogok,
nem is kiáltok.
Egyetlen kiút ami maradt,
ércharang zúgásaként
lehullni eléd térdre,
mikor villám sújt s zeng az ég,
csak szólj,
s megváltom érted a világot,
ha az kell,
hogy hozzád visszatérjek

Őrjöngök
lázadva, harag nélkül,
bénít a csend, a méltánytalanság.
Szívem nem nyugodt,
lelkem se békül,
mintha bűneimet mentegetném,
hogy méltó legyek
a kínhalálra.
Makacskodásod múló balgaság,
letört ágra visszatűzött levél.

Vezeklek,
lelkemre nem hat gyógyszer.
Oldozz fel, hogyha
gyónni szeretnék.
Áfium lesz a kimondott szó,
s higgy a rám rótt penitenciákban.
Jusson menny s pokol osztályrészül,
ha érted mindent elveszítenék, 
tudom, neked késő.
Nekem meg hiába... 

4 megjegyzés :

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. Sajnálom egyik hozzászólást sem értem (Amaury Vassili, Katalin)
    Valami itt elcsúszott érzésem szerint)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szép vers! Gratulálok kedves László!

    VálaszTörlés
:) :)) ;(( :-) =)) ;( ;-( :d :-d @-) :p :o :>) (o) [-( :-? (p) :-s (m) 8-) :-t :-b b-( :-# =p~ $-) (b) (f) x-) (k) (h) (c) cheer
Click to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.