Kövess! Figyeld minden pici rezdülésed. Villanásod. Engedd útjára a légzésed. Szabadon. Dolgoztasd meg a tested. Mert nem a lélek szolgálja a testet, hanem a test rendeli alá magát a lélek feladatának. De láttál e már önkéntes alárendelődést? Ok és cél nélkül valót... vezető nélkül valót? Nem. A test önmagában csupán anyag. Így nem kéred, hanem utasítod. Különben kiszolgáltatott és gyenge leszel. Csupán a felszínt karcolod. Hatolj bele abba, amit csinálsz. Úgy fuss, mintha az életedért rohannál. Úgy táncolj, mintha az utolsó napot töltenéd itt. Úgy szeretkezz, hogy a fájdalom és a gyönyör olyan mezsgyére sodorjon, ahol sosem jártál. Ne az álmaid valósítsd meg. Arra bárki képes. Hanem éld az életed. Úgy, ahogy álmodban sem merted volna. Lépj túl a korlátaidon itt és most. Maradj a jelenben. Légy tudatos és szelektív. És ami a legfontosabb. Légy a végtelenségig önző. Aki ért, nem ért félre. Kerüld a negatív rezgéseket, helyzeteket, személyeket. Ha azt mondom, táplálkozz, ne csak ételt vegyél magadhoz. Hanem napfényt, szeretetet, boldogságot. Így leszel úrrá saját magadon és az életed történésein egyaránt. Így lepsz ki a rendszerből. Így válsz teljes értékű emberré. Aki bármire készen, bármire képes.
.jpg)
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésKinga.
VálaszTörlésEnnek az írásnak, minden szava igaz.
DE: Ebben az adott környezetben, ki képes erre, és ha sikerül neki, biztos hatalmas értetlenségben találná magát, elmagányosodva,
Kemény vállalkozás lenne.
gyuri
Az biztos, hogy aki írásod szellemében tud élni, abban nincs restség a jóra. De a kérdés az - s itt csatlakozom Gyuri soraihoz -: környezete mennyire teszi ezt lehetővé? Végtelen "önzőséggel" ápolt szeretettelisége vajon meddig melegíti önmagát? Hiába, hogy reméli a magába fogadott napfény továbbsugárzó hatását, ha furcsán, idegenkedve néznek rá, s hárítják adakozó szeretetét... Nem azt mondom, hogy bonyolódj kilátástalan harcokba, de fenntartásaimat magam is jelezni szeretném, kedves Kinga.
VálaszTörlés