Ruder Jana: Szirmok

Néma az alkony
bagoly árnyéka mozdul
fáradt  a szél…
A fák fölé lassan
estruhát húz az ég.
Én még  ülnék 
e  szelíd  csendben 
mert itt  hallom 
ahogy lélegzik az Isten...
Ülnék még 
az est küszöbén
de a néma alkony peremén
mély alázattal 
magához szólít egy emlék...

2012. 
Fotó: Ruzsa Dániel