Olykor siratok még
ködlő álmokat,
hangtalan hajt
merengő magány.
Gyáva vagyok nélküled.
Múljak el jeltelen,
ne legyen lelkedben
kényszer hamvaimat
felkeresni: szórjatok
rakoncátlan szélben szét.
Related Post
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése