Riba Ildikó: Köszönöm, jól




csend van némaság
utca zaja szűrődik
ablakon át
nem szól hisz nincs
senki sem
hiába kérdezlek
árnyad nem felel
köszönöm jól vagyok
mondom
pedig telefon sem szól 
minek  nekem
te sem kérdezel
így felejtesz el
múló idő
szótlan prédája lettem
csukott ajtó zárjában
kulcsom kétszer
fordítom
sajgó sóhajom
köszönöm jól vagyok
cseveghetnénk csak úgy…
megkérdezhetnéd hogy vagyok
beszélhetnék az időről
hogy kék az ég süt a nap
fák csivitelnek
de nem hallod máshol vagy
köszönöm jól vagyok

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése