Kelebi Kiss István: Fény a hátlapon










Ezek fények. Ott. A hátlapon.
Nem csupán lyukak. Hibák.
Ezernyi kertbe-zárt virág
(látod?) a rés felé mozog.
Minden önmaga. Egyszerű-alig.
Feszül. Izgága, kikelni kész.
Percekké zanzásított évek.
A Jelen, programhiba. Visszanéz.


Ami lesz, betáplálhatatlan.
Sándortalan csomó. Elvesztett
Éden-illat. Mégis fény a hátlapon.
Kerítés mögül kihajló virág.
Hiába üldözi árnyék és a gyom.


0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése