Rám zuhant ez a hajnal is. A kék,
a fekete, a félálom spanyolfala.
Sejtjeim érzékelik a fényt, de még
küzd, nem adta föl az éjszaka.
Függöny résen át egy fénynyaláb,
akár szöghegyű parkőrbot matat
és mind, amit a tegnap szétdobált,
fölszúrva rajta elszáradt kacat.
Karcos, lassított film amint fölkelek.
Árnyékom velem mozog. Létezem.
Összegyűrt paplan, harctérmakett.
Behavazott árkokban bujkál a jelen.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése