Markovic Radmila: Hozzád hiába beszélek
Fülledt a levegő,
a földbe döngöl,
fogd a kezem,
vigyázz, mert elveszek,
teremts nekem
lenge szellőt, hadd
bókoljon helyetted,
jól tudod
a halványlila szín
a mindenem, ne csak
illattal hívj nekem
kegyelmet, rád
rakom a terhemet,
tőled kaptam,
lézengj vele te.
Ariadne megadott szavai alapján.
Int ez a versed, meg mintegy lemondó is, kedves Mila. Akitől vársz, nem nyújt eleget. Talán éppen emiatt, a beletörődés hangján akartál megszólalni, gondolom.
VálaszTörlésKedves Francis!
TörlésKöszönöm elemző szavaidat.
Szeretettel: Mila
Biztos meghall(gat)ja, meghall(gat)ják, kedves Mila...
VálaszTörlésKedves Tibor!
TörlésKöszönöm vigasztaló szavaidat.
Szeretettel: Mila
Biztos meghall(gat)ja, meghall(gat)ják, kedves Mila...
VálaszTörlésKedves Mila.
VálaszTörlésEz, a lélek végszava, az ismeretlen, láthatatlan felső hatalomnak szánva.
A megfáradt, kiszolgáltatott ember sóhaja.
Jól sikerült a versed.
gyuri
Kedves Gyuri!
TörlésTökéletesen átérezted a versem hangulatát, üzenetét. Köszönet érte.
Szeretettel: Mila
Kedves Mila,
VálaszTörlésSzomorú és lemondó is, de igazán nagyon szép versedhez gratulálok.