Jó volna, ha néha meglátnál,
a sötétben hozzám bújnál,
ha néha megsimogatnál,
ha a hajam a szélben
összeborzolnád.
Jó volna, ha néha megfognád
hideg kezem, kezed kesztyű
helyett kesztyűm lenne,
melegével fagyomat
megolvasztanád.
Jó volna, ha néha könnyemet
törölnéd, arcomon jéggé
fagyott nyomát simítanád,
kandallóban tüzet gyújtanál,
ölembe fejed hajtanád.
Related Post
Riba Ildikó: Koboldcudar koboldmagyal alattrám vigyorogarcán gúnyszennyes levelassan csorogékszere égicsillag milliósz
Ruder Jana: Mintha...Ma fényes a szélködkergető dalt penget a réten -diófára vetül egy árnyék,mintha ott állnék éppen...
Riba Ildikó: Semmiszemtelen kalászmagasan tartja fejétsemmit érő lét
Mátay Melinda Mária: Még egy tanácsAz élethalált okoz!Jaj, szokjon le róla most!
Mátay Melinda Mária : Álmomban hétszínkékHétszínkék csodaszőrű kuvasztsimogattam.Az övé volt.Előttem járt.Megmutatta asoha nem lát
Riba Ildikó: Csokorgyönyörű csokorhalott virág, leszedted:jövő gyilkosa
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Nagyon szép ez a leginkább dal műfajú vers! Az egyszerűsége és a képi világa elbűvölő.
VálaszTörlésKöszönöm szépen, kedves Judit :) Örülök, hogy tetszett :)
Törlés