Ruder Jana: Majd elmúlik

 

Nem kell más
csak az a falevél,
amit az utamba söpört a szél...
lelkem kagylójában őrzöm örömöm
gyöngyszemként.
 
Majd elmúlik..
s nem didereg az este
rákönyökölve a sóhajtó pirkadatra…
ráncok fonják a rozsdás időt
s ráhullanak szavadra.