Mátay Melinda Mária: Titanic dal

A drámának vége, kedvesem,
tőrébe dőlt a tragikum.
//: Otthagyta véres színpadát
és hűsölni ment a publikum. ://

Ó, hiába minden, Titanic!
Alámerülni nem lehet.
//: Perzsel a nap, sekély a víz,
elolvasztotta a jéghegyet. ://

Felszínes most minden, ami mély,
de őszre a mély felszínné lesz,
lesz még Razzia, lesz lágy kenyér,
s akad barát ki keresztbe tesz…

S midőn majd télen leszáll az éj,
jéggel a lék is megjön, ne félj!