Most
hazamegyünk, és új életet kezdünk!
-
Oké.
Otthon
már remegve várta őket Erna. Beszámoltak mindenről, aztán mentek, és
takarítottak, és főztek, és tették, amit eddig is kellett volna. Másnap este,
amikor már túl voltak a vacsorán, nézték a TV-t, Árpi megszólalt.
-
Öreg, ócska itt minden. Még a nagymamától ránk maradt holmik.
-
Igen. Tehát természetesen kopottak a bútorok, és rondák a falak. Annyi pénzük
sohasem volt a szüleinknek, hogy újat vehettek volna. Hiába takarítod, hiába
szépíted, erre milliók kellenének. Ha a sajátunk lenne, ugyanis. De mi meg se
vettük, amikor mindenki azt tette.
-
Ráadásul Ernához járunk fürödni! Még a gondolatától is irtózom. Ahányszor
átmegyek hozzá, érzem a bosszúságát, a kinézését. Ráadásul jogos is! Naponta
hárman fürdünk az ő vizét fogyasztva. És a melegvíz! No, ebből elég, járjunk
egyet!
Lépkedtek
egymás mellett a keskeny utcán, ahol a felhevült házak még mindig ontották ki
magukból a meleget A nyolcadik kerületben még eget is ritkán lát az ember,
legfeljebb, ha a nyakát töri. Lehangoló volt az egész útvonal. A lámpák
imitt-amott égtek. Pontosabban csak ott, ahol nem verték le a semmittevők. Most
éppen csendes az utca, bizonyára megy a TV-ben valami sorozat. Árpi fellépett
egy lépcsőre, s hívta húgát, igyanak egy üdítőt. Ekkor látta a lány először a
gépet. Máskor is találkozott már hasonlóval, de soha nem gondolta magáról, hogy
egyetlen perc alatt beleszeret, s ez lesz élete veszte.
*
Ma
még irtózva tekintett rá, mert meglátta öccse szemében azt az ismeretlen fényt,
amiről nem tudta, hogy micsoda, de annyit megérzett, hogy nagy bajt hoz rájuk
egyszer. Tudta, hogy odalép mindjárt ehhez a rabló masinához, s még kérni sem
merte, hogy ne tegye, csak figyelte bűvölten, hogy mi történik. És, nyert! Abba
kellett volna hagyni a játékot, mert ezen lehet venni anyunak gyümölcsöt
holnap, de ez a büdös kölyök már ismét feltette a nyert összeget, s ismét neki
dolgozott a szerencse! Istenem állítsd meg a gépet, romoljon el, legyen már
végre valami, ami megállítja! Árpi folytatta, mert semmi nem jött közbe, és már
túlságosan belejött a nyerésbe, és bár tudta, hogy mindjárt vége a sikernek,
mert kivétel nélkül minden alakalommal ez történt, ismét bedobta a pénzét, és
most is nyert. Most érzett rá a lány, miért játszik az öccse. Szünet nélkül
azért játszik, hogy egyszer legyen végre annyi pénze, amivel mindent megold
majd. A szép otthont, a fürdőszobát, a fogsort az anyjának, a hiányzó saját
fogait, az autót a bicikli helyett, a saját boltot a kenyér szeletelése és
díszítése helyett, az egész rohadt életet, mert nincs más lehetőség a
kitörésre. Végre vesztett! Vesztett, de nem annyit, amennyit nyert, sokkal
többet. Annyival többet, hogy még a Laura pénze is elment az adósságba.
Némán
ballagtak haza. Árpi teljesen kimerülve, és összetört lélekkel ballagott nővére
mellett, aki nem tett szemrehányást, csak azt számolgatta, mivel kedveskednek
holnap anyának, hogy fizetik ki a taxit, amivel hazahozzák, és miből élnek
fizetésig.
Némán
mentek haza, egyikük sem szólalt meg, de gondolataik a gondjaikról szóltak.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése