Hallgat a szél,
a sápatag hold
sem leskelődik
az égi tengeren,
elnémult a végtelen.
Kipattant egy bimbó,
egy apró...
Még alig él,
napfényre vágyik szüntelen,
harmatot inna,
hogy majd szép legyen.
Vándor, ha erre járnál,
lépj hozzá szelíden-
simogasd szemeddel,
ne érintsd kezeddel...
A hold a széllel
majd együtt dalol,
s örömükben
csillagot sírnak ott fenn
az égi ösvényeken...
2008.
Related Post
László Mészáros: Borostyán Az éjszaka végső tánclépései ezek,lúdbőrös csillagain már könnyű pára,fel-felpislogó tócsáin
Ruder Jana: Néma az alkonyNéma az alkonybagoly árnyéka mozdulfáradt a szél…A fák fölé lassanestruhát húz az ég.Én még ülnéke
Ruder Jana: Álmodó pennaforgatókNapsütütte tópartontáncol a nyár-Virágszirmokonkék pillangó duruzsoltán szerelemről dalol...Szép ny
Mátay Melinda Mária: Az első gyermek (átirat) Redvás alagsorban hánynád
Ruder Jana: HáromsorosHiányzik egy hangami aranyhímzés voltlelkem brokátján...
Ruder Jana: Örökség Gyermekként sokat voltam egyedül. Megszoktam, hogy el kell foglalno
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése
Click to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.