Hallgat a szél,
a sápatag hold
sem leskelődik
az égi tengeren,
elnémult a végtelen.
Kipattant egy bimbó,
egy apró...
Még alig él,
napfényre vágyik szüntelen,
harmatot inna,
hogy majd szép legyen.
Vándor, ha erre járnál,
lépj hozzá szelíden-
simogasd szemeddel,
ne érintsd kezeddel...
A hold a széllel
majd együtt dalol,
s örömükben
csillagot sírnak ott fenn
az égi ösvényeken...
2008.
Related Post
Radnai István: lábjegyzet a képeslapon tornyok feketék és egy rom csillagóra lebeg a falon mered emlékezetül együgyű szűz
Ruder Jana: Mindig...Mindig, amíg a sorsod útján járszle nem vetett hegekkel teszed.Eléd görgetett rögöket átmászods ami
Ruder Jana: Néma az alkonyNéma az alkonybagoly árnyéka mozdulfáradt a szél…A fák fölé lassanestruhát húz az ég.Én még ülnéke
Ruder Jana: HáromsorosokSzilveszterEz a vonat isa végállomásra értát kell majd szállnom...*Zokogó fákattemetnek a kéményekk
Radnai István: Gyámságanyátlan sárga évszakmint a fű már késő ősszeltemetők domborultakdurva hantok minden ősselmit gyomr
Ruder Jana: KikericsekMég kikericsekszirmán bóbiskol a nyáraztán elalszik...2018. 09. 19.Fotó: Ruzsa Dániel
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése
Click to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.