Játékszere lettem én a szélnek,
felkapott, de mégsem vitt tovább..
játékszer sem voltam az apámnak,
eldobott, mint egy elégett gyufát.
Anyámnak is hulló levél lettem,
télnek adott, fázott kis kezem…
egy kék szemű angyal jött el értem,
s melengette fagyott tenyerem..
Volt egy fiú, aki szépnek látott,
hóesésben magához ölelt
aztán mégis másnak vitt virágot
egy nyári éjjen vele ünnepelt…
Egy valaki csak kavicsnak tartott,
megtiporva kővé görgetett,
a hitemet már szitaporrá fújták
sötét szárnyú hideg fellegek…
1996.
( 2007. 04. 16 - interneten való megjelenés ideje)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése